A kontakt érintkezés, elsősorban kisgyermekeknél, óvodás, alsó tagozatos korban jelentősen növelheti a felső légúti betegségek kockázatát. Ez azonban szinte elkerülhetetlen, hiszen óvodába, iskolába szinte minden gyermek jár. Amit tenni lehet, az kizárólag a megelőzés, és a személyi higiénia minél inkább való betartása. Óvodáskorban el kell sajátítani ezt, a WC-használatot követő kézmosástól kezdődően, a tüsszentés, zsebkendőhasználat szabályait, stb. A zárt közösség - mint kockázat - egyébként érvényes lehet közlekedési eszközökön, munkahelyen is. Az őszi-téli időszakban lehetőség szerint kerüljük a „tömeges érintkezés” szokásos helyeit, közösségi tereit.

A legyengült szervezet oka lehet immunrendszeri érintettség, valamilyen krónikus betegség, időskor, speciális állapotok (pl. műtétek utáni állapot, HIV-fertőzöttek, szteroidokkal kezelt betegek), tehát célszerű módon az illető/a beteg ne érintkezzen az őszi-téli időszakban olyanokkal, akik ismert módon felső légúti betegek, és lehetőség szerint kerülje a közösségi, tömeges helyszíneket is. Az orvos tanácsát mindig ki kell kérni a lehetséges „immunerősítést” illetően, ez mindig attól függ, hogy éppen milyen alapbetegség, vagy állapot áll a háttérben.

Kockázatként felmerülhet pl. az orrpolip megléte, vagy a felső légutak valamilyen sérülése, bántalma is, amely érzékenyebbé teszi az illetőt (főként az őszi-téli időszakban) a felső légúti fertőzések létrejöttére. Ilyen esetekben fokozottan kell óvni az illető beteget, és az orvossal konzultálni a lehetséges kezelést, megelőzést illetően.

A káros környezeti kibocsátás, mint pl. vegyszerek, kémiai anyagok, kipufogógázok, szálló por, pollenek légúti nyálkahártya duzzanatot okoznak. Az irritált légutak miatt köhögés, tüsszentés, légúti váladékozás, orrdugulás, légzési nehezítettség jöhet létre.

A dohányzás nagyon sok mindenért kárhoztatható, a légutak érintettsége miatt nagyobb a rendszeres dohányosoknál a felső légúti betegségek (vírus- vagy baktériumfertőzés) kialakulásának veszélye. Egészséges táplálkozással, kellő vitaminszedéssel ez bizonyos mértékig ellensúlyozható, de mindenkinek javasolt a dohányzás lehetséges abbahagyása (nyilvánvalóan nemcsak a felső légúti betegségek kockázata miatt). Sajnos ilyen szempontból a passzív dohányzás, tehát a dohányzókkal „egy légtérben” dolgozók, élők kockázata is nagyobb!

A kézmosást mindenki evidensnek tartja, de a valóságban számos esetben elmarad – még ma, és Európában is. A 19. században Semmelweis zseniális meglátása volt a kézmosás fontosságának felismerése, és minden adat arra mutat, hogy egy egyszerű művelet valóban sokat segíthet a fertőzések (itt a felső légúti fertőzés) visszaszorításában. Az őszi-téli időszakban fokozott fontosságú a rendszeres, szappannal és/vagy fertőtlenítőszerrel végzett kézmosás, gyermeknek, felnőttnek egyaránt.